vélemény: paff. ez is elég gyatra lett. n szerintetek honnan jött az ötlet? hát a Freedom-ból xD  soha többet nem yrok ilyet, az tuti...már kinöttem ebből a korból xD

Nyugodj békében...

Mindenkinek van egy álma. De Beth-é nagyon szerény. Csak annyit vár az élettől, hogy engedje lovát meggyógyulni.

Beth felkelés után egyből az istállóba futott. Cipőjét is futás közben küzdötte fel a lábára. Nyikorogva kinyitotta a fa ajtót a kis épületen. Felkapcsolta a villanyt. Válaszként egy sóhajtás hallatszott a sarokból. Elmosolyodott. Tudta, hogy ezzel a lépésével felébresztette nagybátyját. Odalépett mellé. A férfi akkor bújt ki a hálózsákból.

-          Hogy van? –kérdezte és a mellettük lévő boksz felé nézett.

-          Nem változott. Egész este hozzá se nyúlt az ételhez. Párszor láza is volt és néha alig vett levegőt. Túl sok ez neki. Szenved. – a lány utálta ezt a szavat. Nem szereti, ha szenved a lova. De meg akarja menteni. Hiszen neki az egyik legfontosabb lény az életében, Faith volt, a lova. A kanca pár nappal azelőtt kezdte el mutatni a betegség jeleit. Az orvos nem tudta megmondani, hogy mi a baja, ezért azt tanácsolta, hogy figyeljenek rá a nap lehető legtöbb idejében és adják meg neki a sok szeretetet. Mindent megtettek érte. Természetes gyógymódok, gyógyszerek, másik ló társasága. Semelyik sem mutatott javulást. Nem akarta, hogy elaltassák, de azt sem, hogy szenvedjen. Jobban szeretné, ha felgyógyulna, és újra tudna a kancával a legelőn futkosni. Odament az ajtóhoz. Halkan beszólt a lónak. Füle mozgatásával adta a lány tudtára, hogy figyel rá. Beth kinyitotta az ajtót és bement. Leguggolt a ló mellé. Halkan beszélt hozzá. Megígérte neki, hogy ha jobban lesz, kap két, nem, három vödör almát.  A ló visszanyihogott neki. A lány kijött tőle. Faith megpróbálta maga alá tenni a mellső lábait. Nagy erőfeszítéssel felnyomta magát a földről. Hősies hangon nyihogott és a fejét dobálta. Nem tartott sokáig ez az örömteli pillanat. Lábai remegni kezdtek és összerogyott. A lány leginkább egy újszülött csikóhoz tudta hasonlítani. Azok is remegő lábbal teszik meg első lépéseiket. Az elsőknél összesnek, de nem adják fel. Faith sem adta fel. Megpróbálkozott még többször is. Ám elfogyott az ereje. Erőtlenül feküdt a szalmán.

-          Ma megpróbálom kivinni a levegőre. Persze, ha csak marad ereje. –suttogta oda a lány a férfinak. Az csak bólintott. Beth leakasztotta a falról a kötőféket és a vezetőszárat. Bement a lóhoz. Megsimogatta a homlokán a csillagot. Rárakta a fejére a kötőféket. A ló tudta, hogy mit kér tőle gazdája. Felállt. A lány beakasztotta a csatot az egyik láncszembe, és vezetni kezdte a lovat. Lassan megindultak. Először köröztek egy picit az udvaron. Majd a lány úgy döntött, hogy ha már halálán van kedvence, akkor egy szép helyen hagyja el e világot. Így kivitte egy vadvirágos rétre. Közben megálltak egy füves területen, hátha legelni támad kedve a lónak. De semmi. Le se hajtotta a fejét. A réten Beth lekapcsolta a szárat és hagyta a lovat szabadon. Tudta, hogy nem fog elmenni. A kanca lefeküdt a virágok közé. De nem a pihenő fekvésbe. Lábait nem a testéhez húzta, hanem kinyújtotta őket. Az oldalára dőlt. Fejét lehajtotta. Nyihogott egy szomorút. Beth-nek majd’ megszakadt a szíve. Tudta, miért csinálja ezt. Feladta. Feladta a küzdelmet. Meg akar halni. A lány már végignézet több ló halált is. Hiszen lódoktornak tanul. De ez most fájdalmasabb volt. Hiszen Faith a saját lova. Csikókorától ő neveli. Anyja nem gondozta. Ő etette cumisüvegből, ő virrasztott mellette esténként. Ő lovagolta be, és most ő kísérte el a halál felé is. Sírt. Nemcsak Beth, hanem Faith is. Fiatal volt. Még előtte volt az egész élet. Csikója sem születetett. Akár versenyeket is nyerhetett volna. A lány imádkozott. Imádkozott azért, hogy lova ne haljon meg. Imáját félbeszakította egy éles nyihogás. Majd már csak a ló szabálytalan légzését hallotta. Faith a gazdája felé nézett. Egymás szemébe néztek. A ló elbúcsúzott. Tudta, hogy itt a vég számára. Visszafeküdt a földre és várta a halált. Lábával vadul kapált, farkát lengette. Megrémült. Egy halk sóhaj hallatszott. Ebben a pillanatban a madarak se daloltak. Csak a fák ágainak suhogása hallatszott. A lány lerogyott a földre, lova mellett. Kiengedte a könnyeket. Felnézett lovára. Az ő gyönyörű Faith-ja halott. Átsimította fekete szőrét. Rádőlt a nyakára. Elaludhatott, mivel nagybátyja és édesanyja ébresztette fel. Megpuszilta a ló nyakát és levette a fejéről a kötőféket. Megölelte anyját. Majd visszamentek a birtokra. Beth azóta felnőtt. Sikeres állatorvos lett belőle. A vadvirágos rét mellé építette kis házát, melyet egyedül lak. Ahol Faith meghalt, azon a helyen, ma egy kőtömb áll. Rajta egy kötőfék és egy vezetőszár. Beth minden nap kijön ide és imádkozik. Estefelé pedig vadlovak látogatják a helyet. Azóta találtak gyógymódot arra a különleges betegsége, melyben Faith meghalt. Lovak százait menti meg évenként ez a felfedezés.