Így teltek a percek. Szenvedélyesen és szerelmesen. Tom szakította félbe a mi kis enyelgésünket:
-Hé, gyerekek, vissza kéne menni! Már várnak a többiek.
-Jaj, Tom! Te mindig a legrosszabbkor jelensz meg.- mondtam, miután eltávolodtunk egymástól.
De nem volt más választásunk. El kellett indulnunk. Az autóban csak azon gondolkoztam, hogy élvezte-e az egészet. Persze, hogy élveztem! Miért, ne élveztem volna? De mégiscsak a rokonom! Ezt soha nem szabad elfelejtenem. De sajnos már késő. Odaértünk a hotelhez. A volt barátomat láttam a kocsi ablakából.
-Ez meg mit keres itt? Én nem hívtam meg!- kérdeztem a fiúkat.
Ők se tudtak semmit az egészről. Nah, de mindegy. Ha már itt van, akkor legyen. Pont, hogy kiszálltam, de már jött oda hozzám.
-Szia, édes! Huh, de csinos itt valaki!- mondta Martin. (mivel Martin a neve a volt pasimnak)
-Hello. Hát, tudod múlnak az évek!
Többet nem is kérdezett, csak megfogta a kezem és megcsókolta. És nem adtam neki egy nagy pofont.
-Tudod mikor kezdj ki velem mégegyszer!
-De hát édes….
És kapott még egyet. Nagyon nem érdekelt, mit csinál, vagy kivel randizik, de az azért túlzás. 2 éve, hogy szakítottunk és ő még mindig vissza akar jönni hozzám. A frászt! Tudja mikor van újra nálam esélye! Bill látta az egészet és sietett is utánam.
-Minden rendben? Ugye nem bántott?- kérdezte tőlem lihegve.
-Nem semmi gond. Csak már megint kullancsnak képzeli magát.
Végül is nem követett, hanem leállt beszélni egy másik sráccal. Az egyik asztalnál megláttam a barátnőm.
-Caro! Annyira örülök, hogy el tudtál jönni!
-Szia Niki. Tudod, hogy rám mindig számíthatsz!- mondta miközben megöleltem barátian.
Olyan jót pletyiztünk, hogy közben el is felejtkeztem Billről. Csak akkor jutott eszembe, amikor a fiúügyekről beszéltünk.
-Na és van barátod?- kérdezte Caro.
-Még nincs, egyelőre. És te hogy állsz?- tudakoltam.
-Hát még mindig facér vagyok. De van pár jelöltem. –válaszolta. Közben egy fiúra nézett, beletúrt hosszú, barna hajába. Mindig valakit kiszemel magának.
-Ja Caro! El is felejtettem. Ő itt Bill. Ő pedig Tom.- mutattam be Caronak az unokatesóimat.
-Sziasztok. Én Caro vagyok. Örülök, hogy találkozhattam veletek.
Leültünk. Tom Caro mellé és pedig Bill mellé ültem. Tom egész végig Carot nézte. Caro pedig mindig elvörösödött, mikor összetalálkozott Tom pillantásával. Szerelem első látásra. Végül pár perc ismerkedés után már egymás kezét fogták. Végül egyedül hagytuk őket. Felmentünk a szobánkba. A bulit még a 3. szinten is lehetett hallani. Úgy éreztem, mintha valaki követne. Nagyon nem érdekelt. Itt van velem Bill. Ő megvéd, ha valaki megtámadna. Elmentem lezuhanyozni. Épp a vizet engedtem, meg mikor valaki benyitott. Nem hittem a szememnek! Már megint ő az!
-Húzz már el! Utállak! Nem értesz? Beszéljek spanyolul?
Ő csak közeledett és közeledett. Én gyorsan magamhoz kaptam egy tusfürdő üveget. Még mindig jött felém. Hozzávágtam az üveget. Nem érdekelte. Csak engem akart. Elkezdtem sikítozni. De senki nem hallhatta, mivel odalenn megy a buli vajában. Egy zsebkendőt tett az arcom elé. Másra nem emlékszem, csak arra, hogy harciasan nevet. Elájultam.
- Niki! Picim ébredj! Tom azonnal hívj mentőt. Elájult. Gyorsan!- nem tudtam, kitől érkeznek a hangok, de még mindig sajgott a fejem. Nagy még magamnál se voltam. Nem is láttam semmit, csak egy nagy sötétséget. Újra elájultam. Kis idő után arra ébredtem, hogy valaki a kezemet fogja. Bill volt az. Még mindig forgott velem a világ.
- Hol vagyok? Mi történet?- kérdeztem elhaló hangon.
- Semmi gond picim. A kórházban vagy. Elájultál a fürdőben. De az a lényeg, hogy jól vagy. – nyugtatott. Felállt a székről, odajött hozzám, majd gyengéden megcsókolt. Elsimította a szemem elöl a hajam és megint megcsókolt.
- Mennyi idő van?
- Hajnali 3:00. – felelte.
- És miért nem alszol? Aludnod kéne. Holnap indulunk.- mondtam neki kicsit erőteljesebben.
- Csitt! Nem szabad az erődet pazarolnod. Pihenj csak tovább.- csitított le, majd kiment.
Nem tudtam mit tenni, ezért elaludtam. Rémálmom volt. Hogy a volt barátom meg akar ölni engem és Billt is. Billt lekéseli, engem pedig megfújt. Mozgolódtam, nem bírtam tovább aludni. De most mi lesz?