Dühös voltam. Nagyon dühös. De megmenekültem a bizonyos gyűrű elől. Nem akartam elkötelezni magam ilyen fiatalon. Kivettem a jegyeket a borítékból, majd odamentem a kandallóhoz és behajítottam a tűzbe a levelet. A jegyeket elrejtettem a kistáskám belsejében. Na, jó de Caro. Nem tudom, hogy fogja elviselni. És Billék? Öngyilkos lenne, ha elmennék. Valahogy meg kell oldanom. Gyorsan felhívtam Carot, elmondtam neki az egészet. Szerencsére nem borult ki. Kitöröltem a hívottak listájából. Sírni volt kedvem. Leültem a kandalló elé, és az ölembe hajtottam a fejem.

-          Valami gond van?- kérdezte Bill.

Felálltam.

-          Nem. Semmi gond.- mondtam. Elfordultam. Majd sírva megint felé fordultam és a vállára hajtottam a fejem. Ő átölelt. Majd megpuszilta a hajam. Percekig így ölelkeztünk. Én csak sírtam és sírtam. Nem tudtam elviselni az, hogy itt kell hagynom. És azt sem tudom, mennyi időre. Nem bírom ki. De el kell viselnem. Majd felnéztem, egyenesen a szemébe. Magabiztos volt. Csak úgy sugárzott belőle a bizalom. Hossza percekig kerestük egymás szemében az igazat. Majd felágaskodtam, hogy meg tudtam puszilni a száját. Gyorsan felfutottam a lépcső tetejére.

-          Gyere és kapj el. Persze ha tudsz!- gúnyolódtam. Közben a nyelvem nyújtogattam rá.

-          Ezt most vegyem kihívásnak?- kérdezte. Még mindig ott állt ahol eddig. A kezét a csípőjére tette. Majd elkezdett futni utánam.

-          Áá, segítség! A csúnya szörnyeteg elrabol!

Elkapta a kezem és magához húzott. Megcsókolt. Majd elkezdte kigombolni a blúzom. Egyre beljebb mentünk közben a folyóson. Elértünk Bill szobájához. Még szerencse, hogy rajtunk kívül senki nincs itthon. Neki szorított az ajtónak. Még vadabbul csókolt. Nagy nehezen megtaláltam a kilincset a hátam mögött. Benyitottam. Bill gyorsan becsukta az ajtók kulcsra. Én addig elhelyezkedtem az ágyon. Elkezdett morogni és rám vetette magát. A többit fiatalkorúak miatt nem írom le. J A végén Bill már teljesen kifáradt. Hát el is hiszem. Mindketten az ágyon feküdtünk. Én keresztül Bill hasán. Hát ilyen még nem történt velem. Majd elmentünk fürdeni. Még a kádban is csókolgattunk egymást. Aztán lementünk enni. Nagyon megéheztem. Összedobtam pár szendvicset. Úgy bekajáltunk, hogy már mozdulni sem bírtunk. Aztán beraktunk egy dvd-t. Bill ragaszkodott ahhoz, hogy az ölébe üljek.  Hát a filmből nagyon semmit nem láttunk, mivel egész végig csókolgattuk egymást. De nem akartuk újra kezdeni. Így szépen elnyomtam magamtól Billt, nehogy túl messzire menjen.

-          Figyi Niki. Tomék pár óra múlva jönnek meg. Addig menjünk el valahova.

-          Jó, de hova? Bármikor hazaérhetnek.

-          Sétáljunk egyet.- válaszolt.

-          Oké. Legalább kiszellőztetjük a fejünk.

Elmentünk sétálni. Már november vége van, de hó sehol. Csak egy kis szél fújt. Szorosan odabújtam hozzá, mivel csak egy pulóver vettem fel. A teste melege átjárta az én testem is. Szorosan, összebújva sétáltunk az elhagyatott utcákon. Bill megállított, majd visszafutott az előző utcába. Pár percig egyedül álltam a járda közepén. Majd újra felém rohant, de most már egy nagy virágcsokorral a kezében.

-          Ezt neked hoztam. - mondta, majd átnyújtotta a virágokat.

-          Nem kellet, volna. De azért köszi.- mondtam majd megpusziltam. Újra elindultunk. De mostmár visszafelé. Pár perc múlva hazaértünk. Tomék még nem voltak otthon. Csináltam egy kevés forró csokit. Leültünk, majd elkezdtünk beszélgetni. Csupa hülye témánk volt. Mit pl.: uborkák termesztése, hangyák szaporodása… Szóval mi tök hülyék vagyunk. J Pár perc múlva valakik nevetve léptek be az ajtón. Tom és Caro volt. Gyorsan eléjuk siettem.

-          Sziasztok! Ugye nem baj Tom, hogy Carot egy picit elrabolom?- kérdeztem. Nem vártam meg a választ, csak megragadtam Caro kezét és húztam a mosókonyha felé. Kulcsra zártam az ajtót. Leültettem a mosógép tetejére.

-          Mi volt? Mond már! Olyan kíváncsi vagyok!- kérdeztem.

-          Ez most egy vallatás akar lenni? Lámpát nem kéne hozni?- gúnyolódott.

-          Haha, nagyon vicces. Na ne húzd az idegeimet! Mesélj!

Elmesélte, hogy megvolt köztük az első együttlét. Átöleltem, majd gratuláltam neki. Kimentünk. Tom egyből Carora vetette magát. Elkezdte csókolgatni. Ha nem megyek arrább, akkor Caro keze szépen eltalált volna. Végül együtt hagytuk őket. Billel felmentünk a szobánkba. Bekapcsoltuk a zenét és énekeltünk. Néha Bill megkér, hogy énekeljek egyedül. Végül is eljutottunk oda, hogy egész végig én énekeltem. Bill csak nézett az ágyról. Néha besegített, de volt olyan mikor semmit sem csinált. Aztán röhögtünk pár percet és Bill elmondta mit kéne javítanom. És ledőltünk az ágyba.